A Ferrari idén nem nyert Európán kívül futamot - egészen a Kanadai Nagydíjig. Montrealban ugyanis Michael Schumacher állhatott a dobogó tetejére, sikerekben igen gazdag pályafutása során immáron hatodik alkalommal. A hatodik világbajnoki címére hajtó német pilóta 68. futamgyőzelmét gyűjtötte be, ebből 49 alkalommal Ferrariban ült.

Azaz Schumacher immáron egy győzelemre van csak a jubileumi, ötvenedik ferraris diadaltól, s hogy még tovább feszegessük a rekordokat, egy pont hibádzik csak az ezres álomhatárhoz: a Kanadában kasszírozott tíz ponttal Schumi már 999 egységet számlál pályafutása során.

Nem volt egyébként túlontúl izgalmas a montreali futam, gyakorlatilag minden a boxban dőlt el: az első kerékcseréknél a Ferrari szerelői jobban dolgoztak, így Schumacher meg tudta előzni az addigi első öccsét. Persze hogy ilyen helyzetbe kerüljön, ahhoz kellett Montoya hibája is, a kolumbiai a verseny elején megpördült, s elveszítette második helyét.

A McLarennek nem sikerült túl jól a kanadai kirucannás, Coulthardnak idő előtt fel kellett adnia a futamot, s Räikkönen is csak a hatodik helyig tudott fellépegetni az utolsó pozícióból. Mindez annyit jelent, hogy a Ferrari minden fronton átvette a vezetést a világbajnokságban, a konstruktőrök között, s Schumacher révén egyéniben is a maranellóiak vezetik a pontverseny(eke)t.

Schumi hatodik kanadai diadalán is "ugrálhatott"

Az időjósoknak igaza lett, a versenyzőket ragyogó napsütés fogadta vasárnap délután, s ha már így alakult, a rajttal sem volt semmi gond: hibátlanul jött el mindenki, aki a rajtrácsra felsorakozott (a jordanes Firman, illetőleg az időmérőn hibázó Räikkönen a boxból eredt a többiek után), különösebben a sorrend sem változott. Ralf Schumacher maradt az élen, s Montoya másodiknak, Michael Schumacher harmadiknak fordult be az első kanyarba.

Antonio Pizzoniának nem sikerült gond nélkül teljesítenie az első kört, az egyik kanyarban hátulról megtolta Trullit, utána pedig a szalagkorlátnak vágódott. Az eset miatt mindkét pilótának a boxba kellett hajtania (az olasznak később az egyik gumiabroncsa is elszállt). Rubens Barrichellóval is történt valami, neki az első vezetőszárnya szakadt le félig. Egy gyors csere után hajthatott csak tovább, az utolsó helyek egyikén.

Testvérek egymás között (mögött): elöl Michael, hátul Ralf

A második kör végén Montoya bénázta el a célegyenes előtti kanyart, megpördült, így M. Schumacher és Alonso is elment mellette: a kolumbiai megmutatta, hogy kell pillanatok alatt két helyet visszaesni. Négy kör után R. Schumacher, M. Schumacher, Alonso, Montoya, Webber, Panis, Coulthard, Villeneuve volt a sorrend.

Montoya hamarosan rájött, hogy talán jobban kellett volna figyelnie, újabb négy kör elteltével ugyanis tíz másodperces hátrányt szedett össze az élen szorosan egymás nyomában autózó Schumacherekkel szemben. Hogy miért? Mert Alonso alaposan feltartotta. Ez úgy felbőszítette a kolumbiait, hogy kisvártatva meg is előzte a fiatal spanyolt. (A másik Renault-val autózó Trulli meg ugyanekkor pördült meg, immáron sokadszor bajba kerülve ezen a vasárnapon.) 12 kör után R. Schumacher, M. Schumacher, Montoya, Alonso, Webber, Panis, da Matta, Coulthard sorrendben haladt az első nyolc.

A 13. kör végére kiderült, mit jelentett Alonso Montoya számára, pillanatok alatt hat másodperc lett a különbség a két pilóta között. A williamses üldözőbe vette a Schumachereket, rögtön faragott is hátrányából valamelyest. A 15. körben a BAR kezdte meg a kerékcseréket, előbb Villeneuve, majd az élmezőnyben haladó Panis vételezett új abroncsokat, így az utolsó pontszerző helyre Heidfeld mászott fel.

A kanadai nem sokkal később (mondhatni szokás szerint) feladni kényszerült szülőföldje nagydíját, technikai problémák miatt le kellett parkolnia a depóban. Az élmezőnyből Montoya állt meg először tankolni, a kolumbiai a 19. körben látogatta meg szerelőit. A procedúra problémamentesen zajlott le, ahogy egy fordulóval később az élről kiálló Ralf Schumacher esetében is. A német a harmadik helyre ért vissza, az első helyet bátyja vette át. Igaz, csak időlegesen, újabb egy kör elteltével ugyanis az ötszörös világbajnok is letudta a kötelezőt. A vezető pozíció Alonso ölébe hullott, M. Schumacher viszont visszaevickélt a Williams elé, így ő lett az első hely potenciális várományosa.

Ekkor történt, hogy a két Jordan kiszállt a versenyből, Firmannek is Fisichellának is elfüstölt a motorja, a testvériesség jegyében egyszerre. Az első kerékcserék, vagyis 27 kör után feljegyezhettük, hogy a boxból induló (s a jelek szerint ennek minden előnyét kihasználó Räikkönen) feljött az ötödik helyre, előtte M. Schumacher, R. Schumacher, Montoya, Alonso, mögötte Coulthard, Barrichello, Webber volt a sorrend.

A két Schumacher-tesó pazar kis csatát vívott az élen, Ralf folyamatosan bátyja nyomában autózott. A különbség ritkán volt köztük nagyobb fél másodpercnél... Bezzeg Montoya már 13 másodperces hátrányban követte őket a harmadik helyen.

A 33. körben Räikkönen is kereket cserélt végre, igaz, inkább kényszerből, semmint saját akaratából. Történt, hogy a pálya leggyorsabb pontján (Trullihoz hasonlóan) elhagyta egyik hátsó abroncsát (amely egyébként éppen az öt követő Barrichello előtt gurult el!), így nem halogathatta tovább a váltást. A világbajnoki éllovas a tizedik helyre tért vissza, Barrichellót pedig az eset úgy feldobta, hogy gyorsan autózott egy leggyorsabb kört. A 39. körben aztán a brazil tankolt egyet, s mivel 12 másodpercet töltött a szerelőknél (a hetedik helyre érkezett vissza), eldőlt, hogy többet tervezetten már nem megy ki. (Hangsúlyozandó, tervezetten, néhány pillanattal később ugyanis elhagyta egyik oldalsó légterelőjét.)

A 45. körben Webber megelőzte Coulthardot, Montoya pedig másodszor is megállt tankolni. A forgatókönyv ugyanaz volt, mint az "első körben", azaz egy fordulóval később Ralf Schumachert is kiszólították a mérnökök. Mindkét pit-stop hibátlanra sikeredett, ahogy Michael Schumacheré is: a ferraris ismét öccse elé tért vissza a pályára, gyakorlatilag eldöntve a Kanadai Nagydíj sorsát. Az első helyet egyébként ismét Alonso vette át (átmenetileg).

A 48. körben előbb Nick Heidfeld motorja mondta fel a szolgálatot, majd némi meglepetésre David Coulthard parkolta le Mercedesét a boxban. Valami technikai hiba léphetett fel a McLarennél. A Williamsnél meg a visszapillantó tükrök felszerélését szúrták el, előbb Montoya, majd Ralf Schumacher hagyta el ezt a néha igen hasznosnak bizonyuló alkatrészt.

Alonso 15 körrel a leintés előtt állt ki egy gyors tankolásra, majd folytatta a versenyt a negyedik helyen. A sorrend ekkor M. Schumacher, R. Schumacher, Montoya, Alonso, Barrichello, Räikkönen, Webber, da Matta volt, közben pedig Jenson Button BAR-Hondája is felmondta a szolgálatot. A dobogósok egyébként három másodpercen belül autóztak, s Alonso hátránya is csak olyan nyolc másodperc volt.

Idővel valóságos kis vonat lett ebből a négy pilótából, hét körrel a verseny vége előtt már Alonso hátránya is csak négy másodperc volt. Az ötödik helyért kemény csata folyt Barrichello és Räikkönen között is, da Matta pedig kénytelen volt kiállni a nyolcadik helyről. Toyotája nem bírta tovább a megpróbáltatásokat, helyét csapattársa, Panis foglalta el.

A leintésig már nem változott semmi, azaz Michael Schumacher begyűjtötte pályafutása 68. futamgyőzelmét (s ezzel átvette a vezetést a világbajnoki pontversenyben), a második hely pedig testvéréé lett. A dobogó harmadik foka a monacói győztes Montoyának jutott, Fernando Alonso pedig ismét bizonyította remek képességeit, s negyedikként intette le a kockás zászló. Barrichello megőrizte az ötödik helyet Räikkönennel szemben, hetedik Webber, nyolcadik Panis lett. A francia mindösszesen harmadszor (!) ért célba idén, de legalább pontot is szerzett. Kilencedik Verstappen, tizedik Pizzonia, a többiek kiestek (illetve a számítógép behozta a tizenegyedik helyre da Mattát).

1. M. Schumacher (német, Ferrari) 1:31:13.591 ó
2. R. Schumacher (német, Williams-BMW) 0.784 mp hátrány
3. Montoya (kolumbiai, Williams-BMW) 1.355 mp h.
4. Alonso (spanyol, Renault) 4.481 mp h.
5. Barrichello (brazil, Ferrari) 1:04.261 p h.
6. Räikkönen (finn, McLaren-Mercedes) 1:10.502 p h.
7. Webber (ausztrál, Jaguar-Cosworth) 1 kör
8. Panis (francia, Toyota) 1 kör
9. Verstappen (holland, Minardi-Cosworth) 2 kör
10. Pizzonia (brazil, Jaguar-Cosworth) 4 kör
11. da Matta (brazil, Toyota) 6 kör

Kiesett:

Wilson (angol, Minardi-Cosworth)
Button (angol, BAR-Honda)
Coulthard (skót, McLaren-Mercedes)
Heidfeld (német, Sauber-Petronas)
Trulli (olasz, Renault)
Fisichella (olasz, Jordan-Ford)
Firman (angol, Jordan-Ford)
Villeneuve (kanadai, BAR-Honda)
Frentzen (német, Sauber-Petronas)

Leggyorsabb kör: Alonso 1:16.040 p (53. kör)
   
Következik a világbajnokság kilencedik futama: Európai Nagydíj (Nürburgring, június 29.)