Räikkönen megdöntötte a Renault uralmát
2007.07.05. 15:01
Kimi Räikkönen éppen a világbajnokságban vezető Fernando Alonso hazai versenyén, a Spanyol Nagydíjon döntötte meg a Renault uralmát, elgondolkodtatóan fölényes győzelmet aratva a Circuit de Catalunyán. A harmadik Jarno Trulli lett, a Ferrari és a Bridgestone újabb katasztrófán van túl.
A Spanyol Nagydíjon Kimi Räikkönennek sikerült véghez vinnie azt, amitől két hete, Imolában a technika ördöge megfosztotta: pályafutása során harmadik alkalommal felállhatott a dobogó legfelső fokára. A mezőnyt jószerével leiskolázó finn mögött célba érkező Fernando Alonsónak éppen az érte szorító tízezrek előtt szakadt meg győzelmi szériája.
A hűvös imolai hétvége után Barcelonában visszaköszönt a szezon eleji versenyek hangulata, a gumiknak ismét 45 fokra felhevült aszfalttal kellett megküzdeniük. A lelátókon még nagyobb volt a forróság, de a lelkes spanyol szurkolóknak csalódniuk kellett, ha azt remélték, hogy a harmadik helyről induló Alonso a rajtnál megfogja a pole pozíciót elfoglaló Räikkönent. A McLaren finnje gond nélkül az élre tört, a Renault üdvöskéjének vigaszdíjként Mark Webber maga mögé utasításával kellett beérnie. Az ausztrált ráadásul williamses elődje, Ralf Schumacher is faképnél hagyta.
A régi szép időket idézve Michael Schumacher és Juan-Pablo Montoya egyazon sorból vághatott neki a száguldásnak (apró szépséghiba, hogy ezúttal ez a negyedik sor volt), a csatából a világbajnok került ki győztesen.
Míg a mezőny nagy része a pozíciókért viaskodott a piros lámpák kialvása után, a Minardi gépeinek maga az elindulás is megoldhatatlan feladatnak bizonyult. A beragadási mutatvány ráadásul nemcsak a vírusos megbetegedésével Ausztráliában fekvő Paul Stoddart állapotát rontotta tovább, hanem a motorcsere miatt a mezőny végéről induló Nick Heidfeldnek és Rubens Barrichellónak is kellemetlen másodperceket okozott.
A német pilóta reflexei szerencsére a helyükön voltak, hiszen amellett, hogy milliméterekkel elkerülte Christijan Albers PS05-ösét, még arra is maradt ideje, hogy autóját Barrichello Ferrarija elé kormányozza. Mivel az egyik Minardi továbbra is makacsul ragaszkodott a rajtrácshoz, a safety carnak is be kellett jönnie a pályára, hogy legyen idő a renitens versenyautók beindítására.
Mire ez megvolt, kiderült, hogy Schumacher iménti sikere pirruszi győzelem volt: Montoya remekül használta ki a biztonsági autó kiállását, és az első kanyarban visszaelőzte a címvédőt. A hetedik körben aztán megpördült, de mázlija volt: pozícióveszteség nélkül tudta folytatni a versenyt. Nem úgy Liuzzi, aki véglegesen a kavicságyba jutatta Red Bullját. Karthikeyan is beszállt a játékba, ugyan a másik Jordant terelgető Monteiro lehagyta őt, de legalább tovább tudott menni. Patrick Friesacher nem, Minardija ismét cserbenhagyta a fiatal osztrákot. Csakúgy, mint néhány körrel később Alberst a sajátja.
Miközben a fent nevezett versenyzők estek-keltek, Räikkönen szinte repült. Első boxkiállásáig huszonöt másodperces előnyt épített fel az őt követő Alonsóval szemben, miközben folyamatosan faragta a versenyen valaha futott legjobb köridőt - a 20. körben már 1:16.059 állt a neve mellett. A kezére játszott, hogy a két Renault-t kormányzó Alonso és Giancarlo Fisichella életét ebben az időszakban fokozott gumikopás nehezítette. Ezen csak akkor tudtak változtatni, mikor közvetlenül a finn után végrehajtották első tankolásukat (a hátsó abroncsok nyomásán változtattak ekkor).
Ralf Schumachernek ellenben bronzérmes pozíciójába került a szervízelés, mivel a másik Toyotát vezető, a boxutcát látványos lángcsóvákkal elhagyó Jarno Trulli a német elé került. Montoya még rosszabbul járt: közvetlenül menetrend szerinti tankolása után ismételten ki kellett látogatnia - ismeretlen okból. A Ferrarik húzták a legtovább: Schumacher a 32., Barrichello a 34. körben állt ki először, a brazil egyben utoljára.
Fisichella volt az, aki a legelégedettebben dörzsölhette a tenyerét kiállása után, hiszen hirtelen a második helyen, Alonso előtt találta magát. Fájdalom, pechsorozata ezúttal sem hagyta el az olaszt, technikai hiba miatt soron kívüli szervízelést kellet beiktatnia. Miután hosszadalmas procedúra közben lecserélték első vezetőszárnyát, a 11. pozícióba csúszott vissza.
Michael Schumacher azonban még így is szívesen cserélt volna vele. Bár a leggyorsabb kör ekkor már az ő nevéhez fűződött (1:15.648), Ferrarijának Bridgestone abroncsai számára megterhelőnek bizonyult az iram. Néhány körön belül bal hátsó, majd bal első gumija is defektet kapott, és a világbajnok feladta a kilátástalanná váló küzdelmet. Le kell szögezni ugyanakkor, hogy Felipe Massa révén a Michelin sem úszta meg defekt nélkül.
A Toyota párosát nem hátráltatták hasonló gondok, vígan küzdöttek a dobogó legalsó fokáért. A nézők legnagyobb bánatára azonban a csapat pont akkorra időzítette Trulli és Ralf második kiállását, amikor a helyzet kezdett forróvá válni. A német a hajrában ismét megközelítette az olaszt, nem sokkal a kockás zászló előtt azonban "varázsütésre" alábbhagytak az ifjabb Schumacher rohamai. Végül Trullitól biztonságos távolságban robogott a célba a negyedik helyen…
Fisichella és Webber között már jóval élesebb csata bontakozott ki az ötödik helyért. Az ausztrál sokáig tartotta magát, két körrel a leintés előtt azonban be kellett hódolnia gyorsabb vetélytársának. A helyzet hasonlított a Pedro de la Rosával vívott bahreini párharcra, Webber ezúttal is küszködött elfogyó gumijaival, és nem maradt el az akkor is "megcsodált" hirtelen kormánymozdulata sem, amivel megpróbált ráijeszteni a mellé húzódó Fisichellára. Az olaszt ez nem zavarta, a leintés előtt örömében még a leggyorsabb kört is megfutotta (1:15.641).
Még nagyobb volt az öröme Kimi Räikkönennek, akinek dominanciájához egy pillanatig sem fért kétség: diadala az első rajt-cél győzelem a 2005-ös szezonban, egyben a legnagyobb különbségű is. Fernando Alonsót és híveit láthatóan az ezüstérem sem kedvetlenítette el. A Renault és McLaren 12-12 megszerzett pontjától alig maradt el a Toyota 11 egysége, a kölni egylet ráadásul dobogós helyezéseinek számát is tovább gyarapította.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Helyszín: |
Circuit de Catalunya, Barcelona |
|
|
|
Időpont: |
2005. május 8., vasárnap, 14:00-16:00 (CET) |
|
|
|
Pályahossz: |
4627 m |
|
|
|
Időjárás: |
Száraz (levegő: 23-25 fok, aszfalt: 38-47 fok) |
|
|
|
Tavalyi első: |
M.Schumacher (Ferrari) |
1ó27:32.841 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Név |
|
Csapat |
G |
|
Idő |
|
Kiesés oka |
Kör |
|
|
|
|
1. |
|
Kimi Räikkönen |
FIN |
McLaren-Mercedes |
M |
|
1ó27:16.830 |
|
|
66 |
|
2. |
|
Fernando Alonso |
SPA |
Renault |
M |
+ |
27.652 |
|
|
66 |
|
3. |
|
Jarno Trulli |
ITA |
Toyota |
M |
+ |
45.947 |
|
|
66 |
|
4. |
|
Ralf Schumacher |
GER |
Toyota |
M |
+ |
46.719 |
|
|
66 |
|
5. |
|
Giancarlo Fisichella |
ITA |
Renault |
M |
+ |
57.936 |
|
|
66 |
|
6. |
|
Mark Webber |
AUS |
BMW.WilliamsF1 |
M |
+ |
1:08.542 |
|
|
66 |
|
7. |
|
Juan-Pablo Montoya |
COL |
McLaren-Mercedes |
M |
+ |
1 kör |
|
|
65 |
|
8. |
|
David Coulthard |
GBR |
Red Bull-Cosworth |
M |
+ |
1 kör |
|
|
65 |
|
9. |
|
Rubens Barrichello |
BRA |
Ferrari |
B |
+ |
1 kör |
|
|
65 |
|
10. |
|
Nick Heidfeld |
GER |
BMW.WilliamsF1 |
M |
+ |
1 kör |
|
|
65 |
|
11. |
|
Felipe Massa |
BRA |
Sauber-Petronas |
M |
+ |
3 kör |
|
defekt |
63 |
|
12. |
|
Tiago Monteiro |
POR |
Jordan-Toyota |
B |
+ |
3 kör |
|
|
63 |
|
13. |
|
Narain Karthikeyan |
IND |
Jordan-Toyota |
B |
+ |
3 kör |
|
|
63 |
|
|
|
|
14. |
|
Jacques Villeneuve |
CAN |
Sauber-Petronas |
M |
+ |
15 kör |
|
műszaki |
51 |
|
15. |
|
Michael Schumacher |
GER |
Ferrari |
B |
+ |
20 kör |
|
defekt |
46 |
|
16. |
|
Christijan Albers |
NED |
Minardi-Cosworth |
B |
+ |
47 kör |
|
műszaki |
19 |
|
17. |
|
Patrick Friesacher |
AUT |
Minardi-Cosworth |
B |
+ |
55 kör |
|
kicsúszás |
11 |
|
18. |
|
Vitantonio Liuzzi |
ITA |
Red Bull-Cosworth |
M |
+ |
57 kör |
|
kicsúszás |
9 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leggyorsabb kör: |
G. Fisichella (Renault) |
1:15.641 |
|
|
66 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B |
= Bridgestone, |
M |
= Michelin | |
|
|
|
|
|
|
|