Drámai végjátékot követően Fernando Alonso diadalát hozta az Európa Nagydíj. A Renault spanyol pilótája az utolsó körben örökölte meg a vezető pozíciót a Michelin abroncsai által cserbenhagyott, és óriási kockázatot vállaló Kimi Räikkönen McLarenjétől.

Nürburgringi sikerével, mely a negyedik 2005 folyamán, Alonso újabb lapáttal tett rá tetemes előnyére a világbajnoki pontversenyben. A dobogóra rajta kívül az egyaránt három kiállásos taktikát választó Nick Heidfeld és Rubens Barrichello állhatott fel, a Ferrari pedig tíz pontjával legjobb idei teljesítményével rukkolt elő.

Az események még a felvezető kör előtt elkezdődtek: Jarno Trulli szerelői nem tudták idejében elhagyni a rajtrácsot, amiért később áthajtásos büntetésben részesítették a Toyota olasz pilótáját. Honfitársa, Giancarlo Fisichella pedig műszaki hiba miatt közvetlenül a rajt előtt emelte fel a kezét, jelezve: lefullasztotta Renault-ját. Az R25-ös végül a boxutcából vette üldözőbe a mezőnyt.

A piros lámpák kialvására második helyről induló Räikkönen reagált a leggyorsabban: sikerült megelőznie a pole pozíciós Heidfeld Williamsét. A mögöttük levők azonban nem úszták meg baleset nélkül: előbb Mark Webber és Juan-Pablo Montoya próbálta ugyanazon az íven bevenni az első kanyart, majd Ralf Schumacher trafálta el enyhén Alonso autójának hátulját.

Az előbbi incidensért az ausztrál vállalta a felelősséget, a Williams pilótája ráadásul a verseny feladására is kényszerült. Montoya jelentősen visszaesve ugyan, de folytatni tudta a körözést, csakúgy, mint a két kitérni kényszerülő Ferrari. Ralf Schumachernek azonban a boxba kellett hajtania, hogy szerelői pótolják leszakadó első vezetőszárnyát. Így járt a vétlenül az események sodrába kerülő Takuma Sato is.

A csetepatén David Coulthard nyerte a legtöbbet: a Red Bull 12. rajtkockából startoló veteránja a negyedik helyen találta magát Räikkönen, Heidfeld és Trulli mögött. Mögé Alonso, Felipe Massa és csapattársa, Vitantonio Liuzzi sorakozott fel. A kilencedik helyért rögtön ádáz csata bontakozott ki Jenson Button, valamint a kezdeti pofozkodás miatt hátracsúszó Barrichello és Montoya között.

A brazil a 6. kör elején indította meg támadását, ami jó pár kanyaron keresztül tartott, Montoya pedig a 11-es kanyarban autózta körbe a BAR pilótáját. Barrichello nem sokkal később a szívósan védekező Liuzzit is megelőzte. A valószínűleg fényesebb visszatérésről álmodó Button mellett a 11 körben Michael Schumacher száguldott el, és ugyanebben a fordulóban az első tankolások is kezdetüket vették.

Az egyaránt három kiállást tervező Barrichello állt ki először, majd Heidfeld látogatta meg szerelőit. A két szervízeléssel számolók közül Räikkönen volt az első fecske a 18. körben, a sort pedig Jacques Villeneuve zárta a 24-ikben. A tankolási hullám helycseréket is hozott: Michael Schumacher Montoyát, Liuzzit és Trullit is megelőzte remek kiállásának köszönhetően. David Coulthard ellenben pórul járt: átlépte a sebességhatárt a boxutcában, áthajtásos büntetést érdemelve ki a versenybíráktól.

A legnagyobb tempót a könnyű autóban ülő Barrichello diktálta a verseny ezen szakaszában. A Ferrari brazilja a Coulthard és Trulli büntetésének köszönhetően harmadik helyre kerülő Alonsót vette üldözőbe, míg a monacói ezüstérmes Heidfeld Räikkönen nyomában lihegett két-három másodperces távolságban. A 29. körben meg is előzte a pályát elhagyó finnt, akit valószínűleg már ekkor is rohamosan fogyó abroncsai tréfáltak meg. Annál is inkább, mert rövidesen Villeneuve lekörözése közben is kicsúszott.

A 35. körben az egyik hazai versenyző, Ralf Schumacher vesztette el uralmát Toyotája fölött (ami egyben a futam végét is elhozta számára), de Christijan Albers is bosszankodhatott: a kék zászlók figyelmen kívül hagyása miatt őt is áthajtásos büntetéssel sújtották. A versenybírók láthatóan árgus szemekkel figyelték a lekörözött versenyzőket, hiszen később Tiago Monteirónak is a holland sorsára jutott.

A tankolások második köre során a Massa mögé beragadó Montoya és Schumacher csatája hozott izgalmas pillanatokat: a kolumbiai az első kanyar külső ívén támadta a címvédőt, aki visszaverte a kísérletet. Hogy öröme még teljesebb legyen, szervízelése folytán - Montoyával és Trullival egyetemben - Massát is megelőzte.

Fisichella eközben szépen kapaszkodott fel a kezdeti nehézségek után: mire az 50. körben lezárta a második boxkiállások sorát, a hetedik helyen autózott Räikkönen, Alonso, Heidfeld, Barrichello, Coulthard és Schumacher mögött. Ekkorra az is világossá vált, hogy több michelines csapat is alaposan elkoptatta gumiját a 41-46 fok körüli pályán, míg a Ferrari Bridgestone abroncsai láthatóan kevésbé voltak megviselt állapotban.

Különösen az élen álló, és így talán a legnagyobb terhelésnek kitett Räikkönen jobb első abroncsa látszott elhasználtnak, vad vibrációt okozva a finn McLarenjén. Felipe Massa sem érezhette magát jobban: bal első kerekének egy leszakadó, csapkodó nyúlványa még a Sauber első terelőszárnyából is letört egy darabot. Rajtuk kívül Liuzzi és Alonso is elhagyta a pályát több-kevesebb időre.

Mivel a wokingi csapat és Räikkönen úgy döntött, a győzelem érdekében inkább kockázatot vállal, mintsem lecseréli a katasztrofálisan elkopó abroncsot, kiviláglott az új, a kerékcserét tiltó szabályok egy veszélyes aspektusa. Az utolsó kör kezdetén ráadásul igazolódott is a félelem: a finn jobb első kereke leszakadt, az irányíthatatlanná váló MP4-20 pedig az első kanyar melletti bukótérben kötött ki - a gumit rögzítő biztonsági láncnak köszönhetően szerencsére sérülés nélkül.

A drámai pillanatok azonban nem zavarták meg a Räikkönent nyomás alatt tartó, folyamatosan felzárkózó Alonsót a babérokat learatásában. A sors iróniájaként ráadásul épp a spanyol nyert a finn balszerencséjén, aki egy hete szintúgy a gumikopás miatt kényszerült visszavenni tempójából a Monacói Nagydíjon. Az újabb tíz pontot bezsebelő Renault-ász mögött az alternatív stratégiát választó Heidfeld ismételte meg Monte Carló-i eredményét, míg Barrichello idei második dobogós helyezésével ajándékozta meg a Ferrarit.

A marenellóiak ráadásul Michael Schumacher révén is gazdagodtak négy ponttal. A meglepően gyors Coulthard negyedik lett, de összejött a pontszerzés a fordulatos, viszontagságos másfél órát teljesítő Fisichella, Montoya, Trulli triónak is.

Verseny 7. - Európa GP       Helyszín: Nürburgring, Németország       Időpont: 2005. május 29., vasárnap, 14:00-16:00 (CET)       Pályahossz: 5148 m       Időjárás: Száraz (levegő: 24-25 fok, aszfalt: 41-46 fok)       Tavalyi első: M. Schumacher (Ferrari) 1ó32:35.101           Név   Csapat G   Idő   Kiesés oka Kör   1.   Fernando Alonso SPA Renault M 1ó31:46.648   59   2.   Nick Heidfeld GER BMW.WilliamsF1 M + 16.567   59   3.   Rubens Barrichello BRA Ferrari B + 18.549   59   4.   David Coulthard GBR Red Bull-Cosworth M + 31.588   59   5.   Michael Schumacher GER Ferrari B + 50.455   59   6.   Giancarlo Fisichella ITA Renault M + 51.932   59   7.   Juan-Pablo Montoya COL McLaren-Mercedes M + 58.173   59   8.   Jarno Trulli ITA Toyota M + 1:11.091   59   9.   Vitantonio Liuzzi ITA Red Bull-Cosworth M + 1:11.529   59   10.   Jenson Button GBR BAR-Honda M + 1:35.786   59   11.   Kimi Räikkönen FIN McLaren-Mercedes M + 1 kör   gumi 58   12.   Takuma Sato JAP BAR-Honda M + 1 kör   58   13.   Jacques Villeneuve CAN Sauber-Petronas M + 1 kör   58   14.   Felipe Massa BRA Sauber-Petronas M + 1 kör   58   15.   Tiago Monteiro POR Jordan-Toyota B + 1 kör   58   16.   Narain Karthikeyan IND Jordan-Toyota B + 1 kör   58   17.   Christijan Albers NED Minardi-Cosworth B + 2 kör   57   18.   Patrick Friesacher AUT Minardi-Cosworth B + 3 kör   56       19.   Ralf Schumacher GER Toyota M + 26 kör   kicsúszás 33   20.   Mark Webber AUS BMW.WilliamsF1 M + 59 kör   ütközés 0       Leggyorsabb kör: F. Alonso (Renault) 1:30.711     44       B = Bridgestone,  M = Michelin     Az eredmények nem hivatalosak